ESŐ

Csepeg, hull az eső
Jó, ha van kéznél ernyő

Eső jó az unkáknak
Rögtön vízbe ugrálnak

A libák meg tocsognak a sárban
Beomlik a kapu a homokvárban

Két barát várja az eső végét
Szeretnék már látni a nap fényét


(9 évesen)

A TISZÁN

Ott a Tisza, lám, hogy csillog a napfényben.
A túlsó parton egy csónak tükröződik a kéklő víztükörben.

A csónak szép, s egy gyerek ül benne némán.
Egy apuka simogatja, s azt mondja: - Most már így maradsz bénán.

De a gyerek csak sír, nem vígasztalja semmi.
Azon gondolkozik: - Most már nem segít rajtam senki?

Miért nem maradtam jó? Miért nem maradtam otthon?
Ez lett belőle. Talán nem kellett volna rosszalkodnom.

Most már látom: hiába. Nem segíthet senki!
Hogy az Isten verjen egy kősziklának neki!

A tóparton egy varjú károg: - Kárr! Kárr! Kárr!
A kisfiú kérdi: - Mikor érünk haza mostmár?

- Ha hazaérünk - szól az apa - borogatást teszek rád.
Remélem, hogy kicsi szíved emiatt nem nagyon fáj!


1995. elején, Gyál
(9 évesen)