ANYA IV.

fonj körbe, légy burkom -

ennyit tudok kimondani most

nem tudok még megmozdulni sem

valahol az idők kezdetén

elvesztettelek

egy parányi pont

egész létezésem

alak és kiterjedés nélkül

lét és nemlét határai

közé beszorulva

egy apró, kilapult

fájdalomgombóc

be vagyok végtelenül

önmagamba zárva

csak a Te szemedben

válok láthatóvá

csak a Te öledben

leszek tapintható -

légy itt velem, kérlek

légy itt velem, kérlek

2016. augusztus 14., Eye

ELMARADT TAPSVIHAR

(mégváltott démon a színpadon)

Mindenki az ő jövetelét várta s követelte.

Most itt áll, és többé senkit sem érdekel.

(bezzeg ellenpárja, a bukott angyal...!)

Nézői, kik eddig mocskosnak kikiáltott jelenlétéből

élvezettel vették magukhoz frissítő fürdőik vizét,

mostantól valódi undorral fordítják el

unott tekintetüket.

Csak egy szem nem rezdül: az a szem, mely tudja,

hogy az elbukás és a megváltás színjátéka

éppoly időleges, részleges és hamis,

mint a démon vagy az angyal

valósága volt.

2016. augusztus 11., Eye

ÁLARCOSBÁL

Gyakran járok én a lélek tízezer bőrnyi nagy panoptikumába

felpróbálni istentől az ördögig mind a maszkokat.

Ha másért nem, hát azért,

hogy egyszer majd félelmek és vágyak nélkül ölthessem magamra,

vagy őszintébb kézmozdulattal hagyhassam lógva a szegen

mindazt, mi énnekem túl szűk és mi túl tág,

és egyben a pillanatban éppen passzoló.

2016. augusztus 9., Budapest