ELMENTÉL

Elmentél. Most már csak a betűid maradtak nekem
Az arcod, a hajad, a hangod már mind rég elsuhant
Talán egyszer meghallod oly messziről is énekem
Amint utánad sírok, és akkor megérted e dalt
addig pihenj csendesen

Elmentél. A szíved is tovaszállt, nem maradt velem
Úgy érzem, már-már beleőrülök a némaságba
S hátrahagyott emlékeim Rólad sírva ölelem
Aztán hirtelen visszazuhanok a valóságba
addig szunnyadj csendesen

Elmentél. Valószínűleg már nem jössz vissza soha
De tudnod kell, legbelül várni fogok Rád örökké
Még akkor is, ha szívemet benőtte már a moha
Lásd, ha meghalok, halandók között válok örökké
addig álmodj csendesen

Álmodj rólam, s hogy nem létezem.


2000. március 3., Gyál
(14 évesen)