Tegnapi éned benned hiába is keresném
- előttem mára másik univerzum áll.
Te tán rég leraktad terhét elmúlt tetteidnek,
míg súlyukat én féltve őrzött emlékeimben
mai napig vak akarattal cipelem tovább.
Saját jelen valóm elől űzött-menekülve
cselesen azt a te múltadnak hívom,
s viszonyulásomban elevenen éltetem tovább.
Pedig ilyenséged akár szerettem, akár megvetettem:
rád vetve pillantást saját arcommal néztem farkasszemet,
melynek teremtője, fenntartója s pusztítója vagyok.
2016. szeptember 3., Wargrave
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése