megtébolyult elmém
elborít most mindent
tüskés szigonyok
szúrnak belülről
nincs kiút, nincs kiút, nincs kiút
reszkető kezemmel
alig tudok írni
valaki
azonnal, azonnal, azonnal
mentsen vagy öljön meg
mindegy, csak csinálja
nem bírok maradni
kérlelhetetlen hangok
rángatnak odabent
kapkodok, futkosok
mozdulatlanul és lebénultan
nincs kiút, nincs kiút, nincs kiút
itt fogok most rögtön
megpusztulni
valaki
azonnal, azonnal, azonnal
rántson vagy nyírjon ki
mindegy, csak csinálja
nem bírok maradni
artikulálhatatlan
kínszenvedésben
szívemet, agyamat
görcsbe rántó képek
nincs kiút, nincs kiút, nincs kiút
szirénázza bennem
megtébolyult elmém
2016. október 12., Wargrave
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése