A lélek parancsol itt, és nem lehet mást,
csak általmenni, mint a tisztítótűzön.
S ha szelíden a túlsó partra átkelni nem lehet,
hát hólyagosan, csontomig lemarva,
meg- és meghalva égetődni át,
az örök tilalom észveszejtő útvesztőjében
otthontalan, ösztöntelen állatként bolyongva
- így viszem tehozzád, gyógyító szemeidbe mártva
sajgó szívem nyílt sebét új és új átmaratásra.
Egy a reményem: hogy e tisztulásban feloldódhat lassan,
mint gyenge savban a fém, évek türelmével
ez az engedetlen, fojtogató, izzó matéria...
2016. február 12., Budapest
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése