Termékeny virágágyásnak hittelek, s szívedet anyaméhnek,
melybe beágyazódhatom.
Hittem, hogy koldus ajkad vérző lomb, mely virágba borul,
ha két könnycsepp közt elkapom.
Hittem, hogy csontig megkopasztott társtalan lapockád
angyalszárnyam után sóhajt.
Hajnalok hajnalán születetett vadlúdnak hittelek,
kit krisztusi lélegzet hajt.
Hittem, hogy égi hitvesem leszel öröktől és kimondatlanul,
de belédtört naiv tejfogam.
Hittem, hogy hollószemeidben megláttam az Istent,
pedig csak én álltam ott, egymagam.
2005. november 6., Gyál
(20 évesen)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése